Norvégiában a korábban vártnál később léphetnek életbe azok az új európai szabályok, amelyek fenntarthatóbb üzemanyagok használatára ösztönöznék, illetve köteleznék a repülési és tengeri közlekedési ágazat szereplőit. A norvég kormány tájékoztatása szerint az előírások legkorábban 2028. január 1-jétől válhatnak a norvég szabályozás részévé.

A késésről augusztus 11-én az NRK norvég közszolgálati csatorna számolt be, a halasztást pedig a Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium is megerősítette. Norvégia továbbra is csökkenteni kívánja a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátást, az európai előírások norvég jogrendbe történő beillesztése azonban a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.

Első pillantásra mindez elsősorban jogi és szabályozási kérdésnek tűnhet, hatásai azonban jóval szélesebb körben jelentkezhetnek. A repülőtereknek, légitársaságoknak, hajózási társaságoknak és kikötőknek egyaránt alkalmazkodniuk kell majd az új követelményekhez, miközben az üzemanyag ezekben az ágazatokban az egyik meghatározó működési költséget jelenti.

A halasztás ezért rövid távon nagyobb mozgásteret biztosíthat a vállalatoknak az átállás megtervezésére. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor azt is jelenti, hogy a fosszilis üzemanyagoktól való elmozdulás egyes területeken lassabban valósulhat meg.

A repülésben és a hajózásban jóval nehezebb az elektromos átállás

Norvégia az elektromos közlekedés egyik európai éllovasa, az ország útjain már évek óta rendkívül magas az elektromos személyautók aránya. Ami azonban egy személyautó esetében viszonylag könnyen megoldható akkumulátorral, az egy több száz utast szállító repülőgép vagy egy nagy tengeri hajó esetében lényegesen összetettebb feladat.

A repülőgépeknek különösen nagy energiasűrűségű üzemanyagra van szükségük, miközben minden kilogrammnyi többletsúly hatással van a hatótávolságra és az energiafelhasználásra. Emiatt a nagyobb utasszállító gépek teljes elektromos meghajtása jelenleg nem jelent széles körben alkalmazható alternatívát.

A repülési ágazat ezért elsősorban a fenntartható légiközlekedési üzemanyagok, vagyis az úgynevezett SAF alkalmazásától vár jelentős kibocsátáscsökkentést. Ezek előállításához többek között hulladékból származó alapanyagok, biomassza és más alternatív energiaforrások használhatók fel. A cél az, hogy az üzemanyag teljes életciklusát vizsgálva kisebb legyen a környezetterhelés, mint a hagyományos fosszilis kerozin esetében.

A hajózásban ennél is sokszínűbb megoldásokkal kísérleteznek. A rövidebb útvonalakon már az akkumulátoros meghajtás is működőképes lehet, míg más hajóknál a parti elektromos energia használata, a hidrogén, az ammónia vagy különböző alacsonyabb kibocsátású üzemanyagok jelenthetnek alternatívát.

Norvégiában már most is közlekednek elektromos kompok

A tengeri közlekedés átalakulása Norvégiában egyáltalán nem távoli elképzelés. Az ország földrajzi adottságai miatt a kompok a közlekedési rendszer nélkülözhetetlen részei, számos part menti és szigeti település számára pedig a mindennapi közlekedés alapját jelentik.

A rövidebb útvonalakon az elektromos vagy részben elektromos kompok már bizonyították, hogy megfelelő infrastruktúra mellett a technológia a gyakorlatban is használható. A hosszabb átkelések azonban lényegesen nagyobb kihívást jelentenek. Itt nagyobb akkumulátorkapacitásra, gyors töltési lehetőségre, megbízható elektromos hálózatra és megfelelő tartalékrendszerekre is szükség lehet.

Az átállás tehát nem egyszerűen abból áll, hogy egy hajó hagyományos motorját elektromos meghajtásra cserélik. Sok esetben magukat a kikötőket és az energiaellátó hálózatokat is fejleszteni kell. Mindez jelentős beruházást igényel, különösen azokon a kisebb településeken, ahol a kompforgalom létfontosságú, az infrastruktúra azonban korlátozott.

Mit jelent a halasztás az utasok számára?

A 2028-ig tartó csúszás nem jelenti azt, hogy a repülőjegyek vagy a norvég kompjegyek ettől automatikusan olcsóbbá válnak. A jegyárakat az üzemanyag világpiaci ára mellett a kereslet, a munkaerőköltségek, a repülőtéri és kikötői díjak, az adók, valamint számos más gazdasági tényező befolyásolja.

A szabályok későbbi életbe lépése inkább abban jelenthet könnyebbséget a vállalatok számára, hogy több idejük marad az átálláshoz szükséges beruházások és beszerzések megtervezésére. Ha az új követelmények túl gyorsan lépnének életbe, miközben a fenntartható üzemanyagokból még nincs megfelelő kínálat, az jelentős többletköltségeket okozhatna.

Az utasok számára jelenleg nincs külön teendő. A menetrendek, a repülőjegyek és a kompjegyek vásárlásának szabályai a halasztás miatt nem változnak meg. A légitársaságok és hajózási vállalatok ugyanakkor már a jogszabályok tényleges hatálybalépése előtt is folytathatják flottájuk és infrastruktúrájuk korszerűsítését.

A halasztás tehát nem jelenti a környezetvédelmi célok feladását. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ágazat több időt kap a változásokra való felkészüléshez.

A légitársaságok számára az üzemanyag ára is kulcskérdés

A repülési ágazatban az egyik legnagyobb akadály jelenleg a fenntartható légiközlekedési üzemanyagok korlátozott elérhetősége és magasabb ára. A hagyományos kerozinnal összehasonlítva ezekből az üzemanyagokból még jóval kisebb mennyiséget állítanak elő.

Ha a jogszabályi előírások miatt rövid idő alatt jelentősen megnő a kereslet, miközben a termelési kapacitás nem bővül ugyanilyen gyorsan, az az üzemanyagárak emelkedését eredményezheti. Ez pedig előbb-utóbb a légitársaságok működési költségeiben, végső soron pedig akár a jegyárakban is megjelenhet.

Az átállás ráadásul nem kizárólag mennyiségi kérdés. A légitársaságoknak és a hatóságoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy a fenntarthatóként értékesített üzemanyagok valóban megfelelnek-e a környezetvédelmi követelményeknek.

A halasztás ebből a szempontból időt biztosíthat a gyártási kapacitások növelésére és az ellátási láncok kiépítésére. Másfelől azonban meghosszabbítja azt az időszakot is, amelyben a vállalatok még nem ismerik teljes bizonyossággal a norvég szabályozás minden részletét.

Miért vonatkoznak Norvégiára az Európai Unió szabályai?

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, mégis számos uniós jogszabály jelenik meg a norvég szabályozásban. Ennek oka az, hogy az ország az Európai Gazdasági Térséghez tartozik, amelyen keresztül Norvégia részt vesz az EU belső piacának jelentős részében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új uniós jogszabály automatikusan és ugyanazon a napon lép életbe Norvégiában is. Az előírásokat először be kell illeszteni az EGT keretrendszerébe, majd a norvég jogrendben is végre kell hajtani a szükséges módosításokat.

A hatóságoknak közben azt is meg kell vizsgálniuk, milyen jogi, gazdasági és műszaki feltételek szükségesek a szabályok alkalmazásához. A repülési és hajózási üzemanyagokra vonatkozó előírások esetében ez különösen összetett lehet, hiszen nemcsak a közlekedési vállalatokat, hanem az üzemanyag-beszállítókat, repülőtereket, kikötőket és az ellenőrző hatóságokat is érinti.

A norvég kormány szerint dolgoznak a szabályok mielőbbi bevezetésén. A jelenlegi tájékoztatás alapján azonban 2028. január 1. a legkorábbi időpont, amikor az új követelmények hatályba léphetnek.

A norvég klímacélok ettől még nem változnak

A halasztás nem jelenti azt, hogy Norvégia feladná a közlekedés kibocsátásának csökkentésére vonatkozó terveit. Az ország hosszabb ideje jelentős összegeket fordít a közlekedés villamosítására és az alternatív meghajtási technológiák fejlesztésére.

A hajózás ebből a szempontból különösen fontos terület. Norvégia hosszú tengerpartja, fjordjai és számos szigete miatt a vízi közlekedés a mindennapi élet és az áruszállítás alapvető része. Emiatt az itt kidolgozott technológiák később más országok számára is fontos tapasztalatokat jelenthetnek.

A következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy az ipar képes-e megfelelő mennyiségben és elfogadható áron előállítani azokat az alternatív üzemanyagokat, amelyekre a repülésnek és a hajózásnak szüksége lesz. A szabályozás önmagában ugyanis kevés, ha nincs mögötte megfelelő gyártókapacitás és infrastruktúra.

Mit érdemes figyelniük a Norvégiában élő magyaroknak?

A közlekedési és logisztikai ágazatban dolgozó magyarokat a változás közvetlenebbül is érintheti. A repülőtereken, kikötőkben, hajózási vállalatoknál, kompüzemeltetőknél vagy szállítmányozási cégeknél dolgozók a következő években új műszaki eljárásokkal, biztonsági követelményekkel és munkáltatói képzésekkel találkozhatnak.

Maga a jogszabály ugyan csak később léphet életbe, a gyakorlati felkészülésnek ennél jóval korábban el kell kezdődnie. Egy új üzemanyag bevezetéséhez tárolórendszereket, töltő- vagy kiszolgáló infrastruktúrát, ellenőrzési eljárásokat és megfelelően képzett személyzetet is biztosítani kell.

Az utazók számára ugyanakkor jelenleg nincs különösebb változás. Aki Norvégiából repülővel vagy komppal utazik, továbbra is a légitársaságok és hajózási szolgáltatók aktuális menetrendjei és feltételei alapján tervezhet.

A mostani döntés tehát elsősorban nem az utazás feltételeit változtatja meg, hanem időt ad a közlekedési ágazatnak egy rendkívül összetett technológiai és energetikai átállásra. A 2028-as dátum ugyanakkor azt is jelzi, hogy még egy olyan, a közlekedés zöldítésében élen járó ország számára is komoly kihívást jelent a repülés és a tengeri közlekedés fosszilis üzemanyagoktól való függőségének csökkentése.

GYIK – Mit kell tudni az új norvég repülési és hajózási üzemanyag-szabályokról?

Mikor léphetnek életbe az új előírások Norvégiában?

A norvég kormány jelenlegi tájékoztatása szerint legkorábban 2028. január 1-jén. Ez a legkorábbi lehetséges időpont, ezért a szabályozási folyamat előrehaladtával még érdemes figyelni a hivatalos tájékoztatásokat.

Mit szabályoznának az új előírások?

Az európai szabályozás célja, hogy a repülési és tengeri közlekedés fokozatosan nagyobb arányban használjon alacsonyabb környezeti terhelésű, fenntarthatóbb üzemanyagokat, és ezzel mérséklődjön az ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Mi az a fenntartható légiközlekedési üzemanyag?

A fenntartható légiközlekedési üzemanyag, vagy SAF olyan alternatív repülőgép-üzemanyag, amelyet például hulladékból, biomasszából vagy más, a hagyományos fosszilis kerozintól eltérő források felhasználásával állíthatnak elő. Célja, hogy teljes életciklusát tekintve kisebb legyen a környezeti terhelése.

Drágábbak lesznek emiatt a repülőjegyek és a kompjegyek?

Ezt jelenleg nem lehet közvetlenül kijelenteni. A jegyárakat számos tényező befolyásolja, az üzemanyag ára azonban jelentős költséget jelent a közlekedési vállalatok számára. Ha a fenntartható üzemanyagok tartósan drágábbak maradnak, az hosszabb távon az utazási költségekre is hatással lehet.

Miért csak 2028-ban vezethetik be a szabályokat?

Az uniós eredetű előírásokat Norvégiában az EGT-rendszeren keresztül kell beilleszteni a jogrendbe. Ehhez jogi, műszaki és adminisztratív előkészítésre is szükség van, a folyamat pedig a vártnál hosszabb időt vesz igénybe.

Leállíthatnak emiatt kompjáratokat Norvégiában?

A halasztás önmagában nem jár kompjáratok megszüntetésével. A szolgáltatások a megszokott módon működhetnek tovább, miközben az üzemeltetők fokozatosan készülnek az új környezetvédelmi és műszaki követelményekre.

Érinti ez a Norvégiába utazó turistákat?

Közvetlenül jelenleg nem. Az utasoknak nem kell külön dokumentumot vagy környezetvédelmi igazolást beszerezniük, és a szabályok halasztása miatt a már lefoglalt utazásokon sem kell változtatni.

Feladta Norvégia a közlekedés zöldítését?

Nem. A késés a szabályok norvégiai bevezetésére vonatkozik, nem pedig a közlekedés kibocsátásának csökkentésére irányuló általános célokra. A repülési és hajózási ágazat technológiai átállása a jogszabály hatálybalépése előtt is folytatódhat.