A norvég munkaügyi felügyelet súlyos szabálytalanságokat állapított meg a Hofseth-csoport három vállalatánál. A hatóság szerint a cégek többek között megsértették a munkaerő-kölcsönzésre és a munkaidőre vonatkozó előírásokat, miközben egyes kölcsönzött munkavállalók a nekik járó bérnél kevesebbet kaptak. A három vállalatra összesen 5,3 millió norvég korona közigazgatási bírságot szabtak ki.

Az ügy azért is kapott komoly figyelmet Norvégiában, mert a vállalatcsoport mögött Roger Hofseth, a norvég hal- és lazacipar egyik ismert üzletembere áll. A vizsgálat ugyanakkor túlmutat egyetlen vállalat működésén: ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogyan alkalmazhatják a norvég cégek a kölcsönzött munkaerőt, és milyen következményekkel járhat, ha a rugalmasság érdekében átlépik a munkajogi szabályok határait.

Egy működő gyár mindössze hét állandó dolgozóval

A történet egyik legfeltűnőbb eleme az volt, ahogyan a hatóságok képet kaptak a vállalat tényleges foglalkoztatási gyakorlatáról. A 2024 szeptemberében indult ellenőrzésben több norvég hatóság működött együtt, köztük a munkaügyi felügyelet, az élelmiszer-biztonsági hatóság és a Halászati Igazgatóság.

A vizsgálat során kiderült, hogy a Hofseth egyik üzeme teljes kapacitással működött, miközben a nyilvántartások szerint mindössze hét állandó munkavállalója volt. A teljes termelés fenntartásához ugyanakkor mintegy 90–110 ember munkájára volt szükség. A különbséget jelentős részben kölcsönzött munkavállalókkal fedezték.

A munkaügyi felügyelet végül arra a következtetésre jutott, hogy a Hofseth Processing, a Hofseth Aalesund és a Hofseth AS foglalkoztatási gyakorlatában rendszerszintű problémák jelentek meg. A hatóság megítélése szerint a három vállalatnál jogellenes munkaerő-kölcsönzés történt, emellett a munkaidővel, valamint a munkáltatók tájékoztatási és ellenőrzési kötelezettségével kapcsolatban is súlyos hiányosságokat találtak.

A 2023-as szabályváltozás után sem sikerült megfelelő megoldást találni

Norvégiában 2023-ban jelentősen szigorították a munkaerő-kölcsönzés szabályait. A változtatások egyik célja éppen az volt, hogy erősítsék az állandó foglalkoztatás szerepét, és visszaszorítsák azokat a konstrukciókat, amelyekben tartós munkaerőigényt kölcsönzött dolgozókkal oldanak meg.

A norvég munkaügyi felügyelet tájékoztatása szerint jogellenes munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló akár bírósághoz is fordulhat, és bizonyos esetekben állandó munkaviszonyt vagy kártérítést követelhet. A hatóság emellett elrendelheti a jogellenes konstrukció megszüntetését, illetve pénzügyi szankciót is alkalmazhat.

Jens Erik Romslo, a munkaügyi felügyelet szekcióvezetője szerint a Hofseth vállalatai megpróbáltak alkalmazkodni az új szabályozáshoz, ám a hatóság megítélése szerint ez nem sikerült megfelelően. A vizsgálat során arra is felfigyeltek, hogy a különböző ellenőrző szervekhez nem minden esetben ugyanazok az információk jutottak el.

Alulfizetett munkavállalókat is találtak

A problémák nem korlátozódtak a foglalkoztatás jogi formájára. Az ellenőrzések szerint több, munkaerő-kölcsönző vállalkozáson keresztül foglalkoztatott dolgozó a neki járó összegnél kevesebb fizetést kapott. Az ügy feltárását követően összesen mintegy 380 ezer koronát fizettek ki utólag az érintett munkavállalóknak.

A hatóság a munkaidővel kapcsolatban is szabálytalanságokat állapított meg. Ez különösen fontos terület, mert Norvégiában a munkaidő pontos nyilvántartása nem puszta adminisztrációs kérdés: közvetlenül összefügg a túlórák elszámolásával, a munkavállalók pihenőidejével és végső soron a dolgozók egészségének védelmével. A munkaügyi felügyelet 2025-ös jelentése szerint a külföldi munkavállalókat foglalkoztató cégeknél az ellenőrzések során gyakrabban találnak szabálytalanságokat, amelyek között visszatérő probléma a munkaidő és a túlóra nem megfelelő nyilvántartása.

A Hofseth szerint nehéz állandó dolgozókat találni

A vállalat másképpen látja a kialakult helyzet hátterét. Jan Are Remme, a Hofseth HR-vezetője szerint a halfeldolgozó üzemek számára komoly problémát jelentett elegendő állandó munkavállalót találni, nemcsak helyben, hanem Norvégia más részein is.

A cég állítása szerint azoknak, akik érdeklődtek a halfeldolgozó munka iránt és hosszabb távon is vállalták volna azt, állandó állást kínáltak. Mivel azonban nem jelentkezett elegendő ember, a vállalat munkaerő-kölcsönzéshez fordult.

A 2023-as jogszabályváltozás után a Hofseth külső jogi szakértőket is bevont annak megítélésébe, hogyan lehet az új előírások mellett biztosítani az üzemek működéséhez szükséges létszámot. A vállalat szerint abban a meggyőződésben jártak el, hogy az alkalmazott megoldások megfelelnek a szabályoknak.

A cég azóta több változtatást is végrehajtott. A nyilvánosságra került információk szerint közel kétszáz termelési dolgozót vettek fel, kollektív megállapodást kötöttek, az azonosított bérkülönbségeket pedig rendezték.

5,3 millió koronás bírságot kell fizetni

A három Hofseth-vállalatra összesen 5,3 millió koronás közigazgatási bírságot szabtak ki. A vállalatok kifogásolták a döntést és a szankció nagyságát, ám fellebbezésük nem vezetett annak megváltoztatásához. A Hofseth végül közölte, hogy tudomásul veszi a határozatokat.

A hatóság szerint a bírság nagyságának megítélésekor azt is figyelembe kell venni, hogy jelentős vállalatokról van szó. A felügyelet úgy véli, hogy a rugalmas, kölcsönzött munkaerő széles körű alkalmazásával a cégek jelentős összegeket takaríthattak meg ahhoz képest, mintha a szükséges létszámot állandó munkaviszonyban foglalkoztatták volna.

Romslo szerint az ilyen ügyeknek ráadásul nemcsak az érintett munkavállalók szempontjából van jelentőségük. Ha egy vállalat a foglalkoztatási szabályok megsértésével csökkenti költségeit, az a szabályosan működő versenytársakat is hátrányos helyzetbe hozhatja.

A norvég munkaügyi felügyelet általános gyakorlata szerint a közigazgatási bírságot elsősorban súlyos vagy ismétlődő jogsértéseknél alkalmazzák. A szankció célja nem csupán az adott vállalat megbüntetése, hanem annak jelzése is, hogy a munkajogi előírások megsértésének pénzügyi következménye van.

A jelenlegi szabályok ráadásul már magasabb bírságot is lehetővé tesznek. 2024. július 1-je óta a kiszabható összeg felső határa akár a társadalombiztosítási alapösszeg ötvenszerese vagy a vállalkozás éves árbevételének négy százaléka lehet, attól függően, melyik jelent magasabb összeget.

Az ügy tanulsága a Norvégiában dolgozó külföldiek számára

A Hofseth-ügy különösen érdekes lehet a Norvégiában dolgozó külföldiek számára, mivel a halászatban, a halfeldolgozásban és más szezonálisan ingadozó létszámigényű ágazatokban jelentős szerepet játszik a külföldi munkaerő.

Az eset egyik fontos tanulsága, hogy attól, hogy valaki munkaerő-kölcsönző cégen keresztül dolgozik egy nagy és ismert norvég vállalatnál, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a foglalkoztatás minden részlete automatikusan megfelel a szabályoknak. Érdemes ellenőrizni a munkaszerződést, a ledolgozott órák nyilvántartását, a túlórák elszámolását és a ténylegesen kifizetett munkabért.

Az ügy azt is megmutatta, miért fontos a norvég hatóságok közötti információcsere. A Hofsethnél tapasztalt foglalkoztatási gyakorlat teljes képe több ellenőrző szerv adatainak összevetésével vált láthatóvá. Romslo szerint ez az együttműködés kulcsfontosságú volt a tényleges helyzet feltárásában.

A történet így jóval többről szól, mint egy 5,3 millió koronás bírságról. A norvég munkaerőpiac egyik alapelvéről van szó: a munkaerőhiány és a termelési kényszer önmagában nem ad felmentést a munkajogi szabályok betartása alól. A Hofseth-ügy pedig arra figyelmezteti a nagyvállalatokat, hogy a kölcsönzött munkaerő alkalmazása nem válhat az állandó foglalkoztatás korlátlan helyettesítőjévé.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mely Hofseth-vállalatokat érinti az ügy?

A nyilvánosságra került információk szerint a Hofseth Processing, a Hofseth Aalesund és a Hofseth AS érintett az eljárásban.

Mekkora bírságot szabtak ki?

A három vállalatra összesen 5,3 millió norvég korona közigazgatási bírságot szabtak ki.

Milyen szabálytalanságokat állapítottak meg?

A hatóság többek között a munkaerő-kölcsönzésre és a munkaidőre vonatkozó szabályok megsértését állapította meg. Emellett egyes kölcsönzött munkavállalók bérezésével kapcsolatban is problémákat tártak fel.

Kaptak utólag pénzt az alulfizetett dolgozók?

Igen. A nyilvánosságra került információk szerint az érintett munkavállalók számára összesen mintegy 380 ezer koronát fizettek ki utólag.

Mit mondott a Hofseth a szabálytalanságokról?

A vállalat szerint megpróbált megfelelni a 2023-ban megváltozott szabályoknak, és ehhez külső jogi szakértőket is igénybe vett. A cég azzal is érvelt, hogy komoly nehézséget jelentett elegendő állandó munkavállalót találni. A vállalat végül tudomásul vette a hatósági döntéseket.

Mit tehet egy munkavállaló, ha jogellenesen kölcsönzik ki Norvégiában?

A norvég szabályok alapján a munkavállaló bizonyos esetekben bírósághoz fordulhat, kártérítést követelhet, illetve jogellenes munkaerő-kölcsönzés megállapítása esetén akár állandó munkaviszonyra is igényt tarthat a tényleges foglalkoztatónál.