Újabb lélektani határt lépett át az üzemanyag ára Norvégiában. Szeptember 17-én, csütörtökön már 650 norvég benzinkútnál regisztráltak legalább 30 koronás literenkénti dízelárat a Drivstoffappen adatai szerint. Ennél is feltűnőbb, hogy 34 kútnál a jelentett ár elérte vagy meghaladta a 31 koronát literenként.

Syver Orhagen, a Drivstoffappen vezetője szerint rendkívül szokatlan, hogy egyszerre ennyire sok töltőállomáson legyen ilyen magas a gázolaj ára. A csütörtöki átlagár 28,48 korona volt literenként, ami több mint egy koronával haladta meg az előző napi szintet.

Fontos ugyanakkor, hogy a 30 korona feletti ár nem jelenti azt, hogy Norvégiában mindenhol ennyibe kerül a dízel. A Drivstoffappen felhasználói bejelentésekből gyűjti az árakat, ráadásul a norvég kutakon jelentős eltérések lehetnek az egyes helyszínek és időpontok között. A 650 töltőállomás adata mégis jól mutatja, milyen széles körben jelentek meg a korábban kirívónak számító árak.

Miért drágult meg ennyire a gázolaj?

A jelenlegi áremelkedés mögött nem egyetlen ok áll. Az üzemanyagokra kivetett adók ismét a korábbi szintre emelkedtek, miközben a nemzetközi energiapiacon is kedvezőtlen folyamatok alakultak ki. Ehhez társul a közel-keleti bizonytalanság, valamint a dízelpiacon kialakult szűkösebb kínálat.

A norvég parlament 2026 tavaszán ideiglenesen csökkentette az üzemanyagokra rakódó adóterheket, hogy mérsékelje az akkori árrobbanás hatását. Az átmeneti könnyítés azonban szeptember 1-jén megszűnt, így az adók ismét teljes mértékben megjelentek a fogyasztói árakban.

A magas világpiaci olajár szintén komoly tényező. Szeptember 11-én az olaj hordónkénti ára már 109 dollár körül mozgott. Norvégia ugyan Európa egyik legfontosabb olaj- és gáztermelője, ez azonban nem jelenti azt, hogy a norvég autósok automatikusan olcsóbban tankolhatnak. A kutakon fizetett árat a nemzetközi energiaárak, a finomítás és a szállítás költségei, az árfolyamok, valamint a norvég adók együttesen alakítják.

Vidéken különösen fájdalmas lehet a drágulás

Norvégiában rendkívül magas az elektromos autók aránya, ezért az üzemanyagár emelkedése már nem érint minden háztartást egyformán. A nagyvárosokban és környékükön sokan elektromos autóval közlekednek, illetve a tömegközlekedés is valós alternatívát jelenthet.

Vidéken azonban egészen más a helyzet. A települések közötti távolságok nagyok lehetnek, a tömegközlekedés sok térségben korlátozott, és számos munkakörben továbbra is nélkülözhetetlenek a dízelüzemű járművek.

Különösen érzékenyen érintheti a drágulás a fuvarozást, az építőipart, a halászatot és más olyan ágazatokat, amelyekben jelentős az üzemanyag-felhasználás. Ezekben az esetekben a magas dízelár nem csupán az autósok magánkiadása. A növekvő szállítási és működési költségek idővel más termékek és szolgáltatások áraiban is megjelenhetnek.

A mezőgazdaság valamivel sajátosabb helyzetben van, mivel a traktorokhoz használt dízelre külön szabályok vonatkoznak, ez azonban nem védi ki a gazdaságokhoz kapcsolódó szállítás és egyéb közlekedés drágulását.

Svédország ismét vonzó lehet a határ közelében élőknek

A norvég és a svéd üzemanyagárak közötti különbség miatt ismét nagyobb figyelmet kaphat a határ túloldalán történő tankolás. Szeptember első felében volt olyan időszak, amikor Svédországban akár körülbelül tíz koronával is olcsóbb lehetett egy liter benzin, mint Norvégiában.

A különbségben fontos szerepet játszanak az eltérő adóterhek és a svéd üzemanyag-adóztatás változásai. Emiatt a svéd határ közelében élők számára egy tankolás jelentős megtakarítást jelenthet.

Kizárólag az olcsóbb üzemanyag miatt azonban nem feltétlenül éri meg hosszabb utat tenni. A plusz kilométerek üzemanyag-fogyasztása és az utazással töltött idő gyorsan csökkentheti az árkülönbségből származó előnyt.

Mit jelent mindez a Norvégiában élő magyaroknak?

A Norvégiában élő magyarok közül elsősorban azok érezhetik meg gyorsan az áremelkedést, akik vidéken laknak, hosszabb távolságra járnak dolgozni, vagy munkájukhoz dízelüzemű autót, furgont használnak.

Egy sokat közlekedő háztartásnál már néhány koronás literenkénti áremelkedés is komoly havi többletkiadást jelenthet. Ha például valaki havonta 150 liter dízelt használ, minden egyes 1 koronás áremelkedés 150 koronával növeli a havi üzemanyagköltségét. Öt koronás különbségnél ez már 750 korona.

A Norvégiába autóval utazó turistáknak szintén érdemes nagyobb üzemanyagköltséggel számolniuk. Az árak azonban töltőállomásonként és időponttól függően is jelentősen változhatnak, ezért hosszabb utazás előtt érdemes összehasonlítani a környékbeli kutak árait.

Politikai vita alakult ki az üzemanyagadók körül

A magas üzemanyagárak a norvég politikában is vitát váltottak ki. A Senterpartiet az ideiglenes adókönnyítés visszaállítását kezdeményezte. A párt szerint ez körülbelül 4,50 koronával mérsékelhetné a kutaknál fizetendő literenkénti árat.

A javaslat támogatást kapott a Fremskrittspartiet részéről is, miközben a Høyre több mint hatvan helyi szervezete szintén az üzemanyagadók csökkentését sürgette. A pártok között ugyanakkor nincs teljes egyetértés arról, hogy az adócsökkentés megfelelő válasz-e a magas világpiaci árakra.

A kérdés azért is összetett, mert az alacsonyabb üzemanyagadó közvetlenül mérsékelheti az autósok terheit, ugyanakkor bevételkiesést jelent az állami költségvetésnek. Az árakat ráadásul olyan nemzetközi tényezők is mozgatják, amelyekre a norvég kormánynak nincs közvetlen befolyása.

A 30 koronás gázolaj már nem elszigetelt jelenség

A legfrissebb adatok alapján a 30 korona feletti dízelár már nem néhány különösen drága töltőállomás sajátossága. Az, hogy egyetlen napon 650 norvég kútnál jelentettek ilyen árat, miközben 34 helyen már a 31 koronás szintet is elérték vagy meghaladták, azt jelzi, hogy az áremelkedés széles körben érzékelhető.

A 28,48 koronás országos napi átlag ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy különbséget kell tenni a legmagasabb kúti árak és az ország egészére jellemző árszint között. Norvégiában továbbra is jelentős eltérések lehetnek az egyes töltőállomások között.

Az autósok számára ezért jelenleg minden korábbinál többet érhet az árak összehasonlítása. Néhány korona literenként egy nagyobb tankolásnál már több száz koronás különbséget jelenthet.

Gyakran Ismételt Kérdések

Valóban 30 korona fölé emelkedett a gázolaj ára Norvégiában?

Igen. Szeptember 17-én a Drivstoffappen 650 norvég töltőállomásnál regisztrált legalább 30 koronás literenkénti dízelárat. 34 kútnál legalább 31 koronás árat jelentettek.

Mennyi volt a dízel átlagára Norvégiában?

A szeptember 17-i adatok szerint a napi átlag 28,48 norvég korona volt literenként. Ez több mint egy koronával haladta meg az előző napi értéket.

Miért ilyen drága a dízel Norvégiában?

A jelenlegi magas árakhoz több tényező járul hozzá: a magas nemzetközi energiaárak, a közel-keleti bizonytalanság, a dízel szűkösebb kínálata, valamint az, hogy szeptember 1-jén megszűnt a korábban bevezetett ideiglenes norvég üzemanyagadó-könnyítés.

Olcsóbb Svédországban tankolni?

Bizonyos időszakokban jelentős árkülönbség alakult ki Svédország javára. A határ közelében élők számára ezért megérheti összehasonlítani az árakat, hosszabb külön út esetén azonban az utazás költségét is figyelembe kell venni.

Tovább emelkedhet a dízel ára?

Az üzemanyagárakat több gyorsan változó tényező befolyásolja, ezért rövid távú alakulásuk bizonytalan. A világpiaci olajár, a dízel kínálata, a geopolitikai helyzet, az árfolyam és az esetleges norvég adópolitikai változások egyaránt hatással lehetnek a következő hetek áraira.