A Norvégiában dolgozó, ideiglenes kollektív védelem alatt álló ukránok számára új lehetőség nyílhat arra, hogy munkavállalás alapján szerezzenek tartózkodási engedélyt. A norvég kormány 2026. szeptember 17-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre az erről szóló különleges szabályozás tervezetét. A cél az, hogy azok, akik már beilleszkedtek a norvég munkaerőpiacra és munkajövedelmükből képesek eltartani magukat, hosszabb távon is kiszámítható jogcímen maradhassanak az országban.

A változás jelentős lehet az érintettek számára, mert az új engedély – a jelenlegi javaslat szerint – három év után alapot teremthet az állandó norvégiai tartózkodási engedély kérelmezéséhez, amennyiben a kérelmező az ehhez szükséges további feltételeket is teljesíti. Ez lényegesen eltér az ideiglenes kollektív védelem logikájától, amelyet eredetileg rendkívüli, átmeneti megoldásként vezettek be az Ukrajnából menekülők számára.

Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre nem elfogadott szabályról, hanem tervezetről van szó. A társadalmi egyeztetés 2026. október 30-ig tart, a kormány pedig jelenlegi tervei szerint csak 2027 nyarán indítaná el az új rendszert.

Kik kaphatják meg az új tartózkodási engedélyt?

A tervezett különleges szabályozás célcsoportját azok az Ukrajnából érkezett személyek alkotják, akik Norvégiában ideiglenes kollektív védelemben részesülnek, már munkát vállaltak, és megfelelő szintű munkajövedelemmel rendelkeznek. A kormány terve szerint az új lehetőség kizárólag azokra terjedne ki, akik legkésőbb 2026. szeptember 17-én már rendelkeztek ideiglenes kollektív védelemmel Norvégiában.

Ez azért fontos részlet, mert a rendszer nem általános, minden Ukrajnából később érkező személy számára nyitott munkavállalási útvonal lenne. A kormány kifejezetten azok számára kíván átmeneti lehetőséget teremteni, akik már Norvégiában élnek, és kapcsolatot alakítottak ki a norvég munkaerőpiaccal.

Az engedély megszerzéséhez nem lenne szükség külön előírt teljes munkaidős állásra. A minisztérium inkább a ténylegesen megszerzett munkajövedelem alapján vizsgálná, hogy a kérelmező mennyire kötődik a munkaerőpiachoz és képes-e saját magát eltartani. A tervezet szerint azonban a kérelmezőnek az engedélyről szóló döntés időpontjában is munkaviszonyban kellene állnia.

Évente legalább 382–410 ezer koronás jövedelem lehet szükséges

A tervezet egyik legfontosabb kérdése a jövedelmi határ. A norvég Munkaügyi és Integrációs Minisztérium jelenleg két lehetséges küszöböt vizsgál: az éves jövedelemnek legalább a társadalombiztosítási alapösszeg, vagyis a G 2,8-szeresét vagy 3-szorosát kellene elérnie.

A 2026. május 1-jétől érvényes 136 549 koronás G alapján ez 382 337, illetve 409 647 norvég koronás éves jövedelmet jelent. A végleges összegről azonban még nem született döntés; a minisztérium a társadalmi egyeztetés során kifejezetten visszajelzést vár arról, hogy a két szint közül melyiket alkalmazzák.

A jövedelmet az előző tizenkét hónap alapján vizsgálnák. A tervezet szerint alapvetően a munkáltató által kifizetett, adózás előtti pénzbeli munkabér számítana bele. A saját megtakarítás, a gyermekek után járó támogatás, a bevezető programhoz kapcsolódó támogatás vagy az oktatási támogatás nem lenne beszámítható. A betegszabadság idejére fizetett táppénzt és a szülői ellátás bizonyos formáit ugyanakkor figyelembe lehetne venni, mivel ezek a munkajövedelem átmeneti kiesését pótolják.

A hatóságok az adatokat nagyrészt a norvég a-ordningen rendszerből ellenőriznék, amelybe a munkáltatók rendszeresen jelentik a munkavállalók jövedelmi és foglalkoztatási adatait a NAV, a norvég adóhatóság és a statisztikai hivatal számára. Ez lehetővé tenné az ügyek nagy részének elektronikus feldolgozását.

Részmunkaidőben dolgozók is jogosultak lehetnek

A javaslat egyik érdekes eleme, hogy nem határoz meg külön kötelező munkaidőt vagy minimális állásarányt. Ez azt jelenti, hogy elvileg részmunkaidős foglalkoztatás mellett is teljesíthető lehet a feltétel, amennyiben az előző tizenkét hónap igazolt munkajövedelme eléri a végül meghatározott küszöböt.

A minisztérium azért választaná ezt a megoldást, mert az állás százalékos mértékére vonatkozó nyilvántartási adatok nem minden esetben kellően pontosak az automatikus ellenőrzéshez. Ehelyett a tényleges munkajövedelem alapján kívánják megítélni, hogy a kérelmező megfelelően kapcsolódik-e a munkaerőpiachoz.

Ez különösen fontos lehet azok számára, akik több részmunkaidős állásból szerzik jövedelmüket. A tervezetből az következik, hogy elsősorban az igazolható munkajövedelem teljes összege lesz meghatározó, nem feltétlenül az, hogy azt egyetlen munkáltatótól kapja-e valaki.

Az önálló vállalkozói jövedelemre más szabályok vonatkoznának

A minisztérium megvizsgálta annak lehetőségét is, hogy a különleges engedély önálló vállalkozásból származó jövedelem alapján is megszerezhető legyen, ezt azonban a mostani tervezet nem támogatja.

A kormány indoklása szerint a vállalkozói bevételek ellenőrzése jóval nehezebb lenne, mivel az önálló vállalkozók jövedelmi adatai nem ugyanabban az a-ordningen rendszerben jelennek meg, mint az alkalmazottaké. A tervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az érintettek a rendes bevándorlási szabályok alapján továbbra is kérhetnek tartózkodási engedélyt önálló vállalkozóként, ha megfelelnek az arra vonatkozó feltételeknek.

A büntetett előélet kizáró ok lehet

Az új engedélyhez nemcsak megfelelő jövedelemre és munkaviszonyra lenne szükség. A kormány szigorú közbiztonsági feltételeket is beépítene a rendszerbe.

A tervezet szerint az engedély megtagadható lenne olyan személyektől, akikkel szemben Norvégiában jogerős büntetést vagy meghatározott büntetőjogi intézkedést alkalmaztak. A dokumentum különbséget tesz a tényleges büntetések és az egyszerűsített helyszíni bírságok között, utóbbiak önmagukban nem tartoznának ugyanebbe a kategóriába. A kizáró feltételek között szerepelnének továbbá többek között a súlyos nemzetközi bűncselekményekhez és terrorcselekményekhez kapcsolódó esetek is.

A családtagok is csatlakozhatnának az új rendszerhez

A javaslat nem kizárólag a dolgozó személyekről szólna. A tervezet lehetőséget biztosítana arra, hogy a vele élő házastárs vagy élettárs, valamint bizonyos feltételek mellett a 20 év alatti gyermekek is származékos tartózkodási engedélyt kapjanak. Ehhez nekik is ideiglenes kollektív védelemmel kell rendelkezniük.

Főszabály szerint a családtagnak és a dolgozó fő kérelmezőnek ugyanazon a norvégiai címen kellene élnie. A családi kapcsolatot például házassági vagy születési anyakönyvi kivonattal lehetne igazolni, bár a rendszer kialakításakor az elektronikus nyilvántartások adataira is jelentős mértékben támaszkodnának.

A családdal együtt kérelmezők számára magasabb jövedelmi követelmény lehet érvényes. A kormány közleménye szerint ezt a rendes családegyesítési ügyekben alkalmazott eltartási követelményhez igazítanák, amely jelenleg 3,2 G, vagyis évi 436 957 norvég korona.

Körülbelül tízezer ukrán már most elérheti a tervezett jövedelmi szintet

A minisztérium által ismertetett számítások arra is választ adnak, hogy hozzávetőlegesen hány embert érinthet a változás. A norvég statisztikai hivatal adatai alapján a 2025 májusa és 2026 áprilisa közötti időszakban közel 11 ezer, 2022 után Norvégiába érkezett ukrán állampolgár keresett legalább 2,8 G-nek megfelelő összeget. Közel 9800-an legalább 3 G munkajövedelmet értek el. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek becslések, és nem jelentik azt, hogy valamennyi érintett automatikusan jogosult lenne az új engedélyre.

A norvég kormány szeptember 17-i tájékoztatása szerint 2026 júliusában a munkaképes korú, Ukrajnából elmenekült személyek mintegy 48 százaléka dolgozott Norvégiában. Egy évvel korábban még körülbelül 41 százalék volt ez az arány.

Három év után megnyílhat az út az állandó tartózkodás felé

Az új rendszer egyik legjelentősebb eleme, hogy az engedély olyan tartózkodási jogcím lenne, amely beleszámíthat az állandó tartózkodási engedélyhez szükséges időbe.

A kormány közlése szerint három év után lehetne állandó tartózkodási engedélyért folyamodni, de ez természetesen nem jelent automatikus jogosultságot. Az érintettnek akkor is teljesítenie kellene az állandó tartózkodásra vonatkozó aktuális norvég előírásokat.

Ez lényeges különbség az ideiglenes kollektív védelemhez képest. A munkán alapuló új jogcím célja már nem kizárólag a háborús helyzet miatti átmeneti védelem biztosítása lenne, hanem egy olyan tartózkodási forma létrehozása, amely a norvégiai munkavállaláshoz és önfenntartáshoz kapcsolódik.

Az új engedéllyel megszűnne a kollektív védelem

Az egyik legfontosabb részlet, amelyet a kérelmezőknek mérlegelniük kell majd, hogy az új engedély nem egyszerűen kiegészítené a jelenlegi kollektív védelmet.

A minisztériumi tervezet szerint az új tartózkodási engedély megadásakor megszűnne a kérelmező – illetve az érintett családtagok – ideiglenes kollektív védelme és az ahhoz kapcsolódó jogállása.

Ez azért jelentős, mert a két rendszer eltérő feltételekre épül. A kollektív védelem elsősorban a háború elől menekülők védelmi szükségletéhez kapcsolódik, míg az új engedély a munkavállaláson, a jövedelmen és az önfenntartáson alapulna.

A munkaviszony elvesztése ezért hosszabb távon az engedély meghosszabbítására is hatással lehet. A tervezet szerint a hosszabbításkor ismét ellenőriznék, hogy az előző engedélyezési időszakban teljesült-e az előírt jövedelmi feltétel.

Az ideiglenes kollektív védelmet 2027-ben nem szüntetik meg

Az új rendszer bejelentése nem jelenti azt, hogy Norvégia megszünteti az ukránok számára biztosított kollektív védelmet. A norvég kormány szeptember 17-én külön is közölte, hogy a rendszert 2027-ben nem vezetik ki. A kormány szerint az ukrajnai helyzet továbbra is olyan súlyos, hogy szükség van a védelem fenntartására.

Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem felelnek meg a tervezett munkajövedelmi követelményeknek, nem kerülnek automatikusan jogcím nélküli helyzetbe. Számukra továbbra is a kollektív védelemre vonatkozó szabályok lesznek irányadók mindaddig, amíg Norvégia ezt a rendszert fenntartja.

Mikor indulhat az új rendszer?

A kormány jelenlegi tervei alapján az új tartózkodási lehetőség 2027 nyarán indulhat el. Addig azonban több lépés van hátra.

A javaslat jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, amelynek határideje 2026. október 30. A végleges szabályok így még módosulhatnak, beleértve a jövedelmi követelményt és egyes eljárási részleteket is.

A tervezet szerint a kérelmeket elektronikusan, az UDI rendszerén keresztül lehetne benyújtani elektronikus azonosítással. A jelenlegi javaslat 6300 koronás eljárási díjjal számol a felnőttek esetében, míg a kiskorúaknál ennek felét kellene megfizetni. Ez a részlet is csak akkor válik véglegessé, ha a szabályozást elfogadják.

Ezért jelenleg nincs olyan új engedély, amelyre az érintettek már most jelentkezhetnének. A meglévő tartózkodási engedélyeket, meghosszabbításokat és az UDI által közölt határidőket továbbra is a jelenleg hatályos szabályok szerint kell kezelni.

Mit jelenthet a változás a Norvégiában élő ukránok számára?

A tervezett rendszer lényegében választási lehetőséget teremtene a megfelelő jövedelemmel rendelkező ukrán munkavállalók egy részének. Aki már stabilan dolgozik Norvégiában, az a háborúhoz kötődő ideiglenes jogállás helyett fokozatosan egy klasszikusabb, munkán alapuló tartózkodási státusz felé léphetne tovább.

A kormány ezt azzal indokolja, hogy egyre több ukrán épült be a norvég munkaerőpiacra, és a stabil jogállás az érintettek mellett a munkáltatók és az önkormányzatok számára is kiszámíthatóbb helyzetet teremthet. Kjersti Stenseng munkaügyi és integrációs miniszter szerint a munkavállalás egyúttal olyan szakmai tapasztalatot és tudást is adhat az érintetteknek, amelyek később Ukrajna újjáépítése során is hasznosíthatók.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott minisztériumi dokumentum ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az új rendszernek lehet egy másik következménye: növelheti azok számát, akik hosszabb távon Norvégiában szeretnének maradni, és ez csökkentheti a későbbi Ukrajnába történő visszatérés ösztönzőit. Ezt a kormány a szabályozás kialakításakor figyelembe veendő szempontként kezeli.

A következő hetekben ezért elsősorban a társadalmi egyeztetés eredménye lesz meghatározó. Amíg a végleges szabályokat nem fogadják el és az UDI nem teszi közzé a részletes kérelmezési útmutatót, az érintetteknek nem célszerű előzetes információk alapján jogi vagy munkavállalási döntéseket meghozniuk.

Gyakran Ismételt Kérdések

Már lehet igényelni az új tartózkodási engedélyt?

Nem. A szabályozás 2026. szeptember 17-én került társadalmi egyeztetésre, amely október 30-ig tart. A kormány jelenlegi terve szerint az új rendszer 2027 nyarán indulhat el.

Mekkora jövedelem kellhet az engedélyhez?

A kormány jelenleg évi 2,8 G vagy 3 G munkajövedelemben gondolkodik. A 2026-os G alapján ez 382 337, illetve 409 647 norvég koronát jelent. A végleges küszöbről még nem született döntés.

Részmunkaidős munkával is megszerezhető lehet az engedély?

Igen, a jelenlegi javaslat nem ír elő külön minimális állásarányt. A döntő szempont a tényleges, igazolható munkajövedelem lenne, valamint az, hogy a kérelmező a döntés időpontjában munkaviszonyban álljon.

Beleszámítanak a szociális támogatások a jövedelembe?

Általában nem. A tervezet szerint például a gyermekek után járó támogatás, az introdukciós támogatás és az oktatási támogatás nem számítana munkajövedelemnek. A táppénz és a szülői ellátás ugyanakkor bizonyos esetekben beszámítható lenne.

A családtagok is kaphatnak engedélyt?

A tervezet szerint igen. A házastárs vagy élettárs, illetve a 20 év alatti gyermekek bizonyos feltételekkel származékos tartózkodási engedélyt kaphatnának, ha maguk is ideiglenes kollektív védelem alatt állnak.

Mennyi jövedelem kellhet család esetén?

A kormány jelenlegi javaslata szerint a családtagokkal együtt történő engedélyezéshez a családegyesítési ügyekben alkalmazott eltartási követelményhez igazodó szintet alkalmaznának. Ez jelenleg 3,2 G, vagyis évi 436 957 norvég korona.

Az új engedély mellett megmarad a kollektív védelem?

Nem. A jelenlegi tervezet szerint az új munkán alapuló tartózkodási engedély megadásával az ideiglenes kollektív védelem és az ahhoz kapcsolódó jogállás megszűnne.

Három év után automatikusan állandó tartózkodási engedély jár?

Nem. A három év csak azt jelenti, hogy az új engedély olyan jogcímet teremtene, amely alapján később állandó tartózkodási engedély kérhető. Az akkor érvényes további feltételeket is teljesíteni kell majd.

Megszűnik 2027-ben az ukránok kollektív védelme Norvégiában?

Nem. A norvég kormány 2026. szeptember 17-én megerősítette, hogy 2027-ben nem szünteti meg az ideiglenes kollektív védelem rendszerét.

Kik kerülhetnek be az új rendszerbe?

A tervezet szerint azok, akik legkésőbb 2026. szeptember 17-én már ideiglenes kollektív védelemmel rendelkeztek Norvégiában, és teljesítik a munkaviszonyra, jövedelemre és egyéb feltételekre vonatkozó előírásokat.